Mit kockáztat Magyarországon, ha nincs akkumulátor-útlevél?
Magyarországon egyetlen olyan hazai jogszabályt sem találtunk, amely az akkumulátor-útlevél hiányát szankcionálná. A rendelet alkalmazására elfogadott magyar jogszabályok az akkumulátorok életciklusának végére vonatkoznak: a gyűjtésre, a kezelésre és a gyártók nyilvántartásba vételére. E kötelezettségek megszegését hulladékgazdálkodási bírsággal sújtják: például 500 000 forint (HUF) a bírság, ha a gyártó nem teljesíti az éves gyűjtési kötelezettségét (156/2025. Korm. rendelet, 4. melléklet). Ez az oldal a magyar jogot ismerteti; az Unió többi országa maga állapítja meg a saját szankcióit.
Ezen az oldalon
Ez az oldal a magyar jogot ismerteti
Az (EU) 2023/1542 rendelet az egész Unióban azonos kötelezettségeket ír elő; a szankciókat minden tagállam maga állapítja meg (93. cikk). Az alábbiak Magyarországra vonatkoznak. Ami mindenhol érvényes (a megfelelés helyreállítása, forgalomból való kivonás, visszahívás, vámellenőrzés), azt a szankciók az Unióban oldal ismerteti.
Mely jogszabályok alkalmazandók?
- A 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet több, a KGYF-rendszerrel összefüggő kormányrendeletet módosít, és kimondja, hogy az (EU) 2023/1542 rendelet „végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg” (39. § (2) bekezdés). Főszabályként 2025. augusztus 18-án lépett hatályba (38. § (1) bekezdés).
- Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet ez a jogszabály igazította hozzá a rendelethez: a gyűjtés (59. és 60. cikk), a kezelés és a fogyasztók tájékoztatása (74. cikk) tekintetében ma már a rendeletre utal.
- A 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékét határozza meg, és szintén kimondja, hogy a rendelet végrehajtását szolgálja (9. § (2) bekezdés c) pont).
E jogszabályok egyike sem, és általunk talált más jogszabály sem hivatkozik a rendelet 13., 38–45., 77. vagy 78. cikkére.
Mit szankcionálnak?
A 156/2025. Korm. rendelet az elemekre és akkumulátorokra többek között a következőket írja elő (4. melléklet, 10–13. sor):
- 500 000 HUF, ha a gyártó nem teljesíti a tárgyévi minimális gyűjtési kötelezettségét;
- 500 000 HUF, ha a gyártó vagy a forgalmazó nem teljesíti a használt akkumulátorok átvételére vagy gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét;
- 500 000 HUF, ha a gyártó nem teljesíti a kezelési kötelezettségét;
- 10 000 HUF az eltérés minden kilogrammja után, ha a gyártó az általa forgalmazott hordozható elemek, illetve akkumulátorok tömegéről a valósnál kisebb adatot közöl, hogy csökkentse gyűjtési kötelezettségét.
Ugyanez a rendelet 500 000 HUF bírsággal sújtja azt a gyártót vagy forgalmazót, amely nem teljesít valamely, a termékkel vagy a hulladékkal kapcsolatos tájékoztatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséget (4. melléklet, 2. és 3. sor). A mi értelmezésünk szerint ide tartozik az is, ha a gyártó nem veteti magát nyilvántartásba a KGYF-nyilvántartásba, a jogszabály azonban ezt nem mondja ki ilyen szavakkal.
Végül a hatóság törölheti a nyilvántartásból azt a gyártót, amely egyéni teljesítés keretében maga teljesíti kötelezettségeit, ha már nem felel meg a rendelet 55. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek, és a rendelet 58. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben visszavonhatja a KGYF-engedélyt (445/2012. Korm. rendelet, 25. § (2) és 25. § (3) bekezdés).
Példa. Ön elektromos kerékpárokat importál Magyarországra. Ha nem teljesíti a használt akkumulátorok átvételére és gyűjtésére vonatkozó kötelezettségeit, feltárt jogsértésenként 500 000 HUF bírságot kockáztat. Ha a kerékpárok akkumulátorainak 2027-ben nincs útlevele, erre ma nincs külön magyar bírság; az Unió egészében alkalmazandó intézkedések (a megfelelés helyreállítása, forgalomból való kivonás, visszahívás) azonban továbbra is lehetségesek.
Mennyi, és kivel szemben?
| Szabály | Tartalom (156/2025. Korm. rendelet) |
|---|---|
| Az „akkumulátoros” jogsértések összege | a 4. melléklet rögzített összegei (500 000 HUF, vagy 10 000 HUF az eltérés minden kilogrammja után) |
| Több jogsértés | az összegek összeadódnak (2. § (2) bekezdés) |
| Ismételt elkövetés három éven belül | második alkalommal kétszeres, harmadik és minden további alkalommal háromszoros szorzó (2. § (4) bekezdés) |
| Felső határ | Jogi személy (és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) esetén: a mi értelmezésünk szerint nincs összesített felső határ; a bírság a rendeletben meghatározott összegeket követi, a közigazgatási szankciókról szóló törvényben előírt 10 millió HUF-os felső határ figyelmen kívül hagyásával (a 280/2026. Korm. rendelettel beiktatott 2. § (1a) bekezdés; 2017. évi CXXV. törvény 10. § (2) bekezdés). Természetes személy esetén: 50 millió HUF (2. § (1) bekezdés) |
Az összegek magyar forintban (HUF) értendők; nem számítjuk át őket euróra.
Ki ellenőriz?
- Az országos hulladékgazdálkodási hatóság, azaz a Pest Vármegyei Kormányhivatal (124/2021. Korm. rendelet, 1. § (3) bekezdés). Hozzá kell benyújtani a KGYF-engedély iránti kérelmeket (445/2012. Korm. rendelet, 8. §), törölheti a gyártót a nyilvántartásból (25. § (2) bekezdés), ellenőrzi az adatszolgáltatási kötelezettségeket (23. §), és ellátja a rendelet 69. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti feladatokat (24/A. §).
- A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó egyes kötelezettségek esetén jár el (445/2012. Korm. rendelet, 25. § (5) és 25. § (6) bekezdés).
- A termékek piacfelügyelete: nem találtunk olyan jogszabályt, amely kijelölné a rendelet termékkövetelményeiért, köztük az útlevélért felelős piacfelügyeleti hatóságot. A Kormány 2025. május 14-i határozata egy akkumulátoripari piacfelügyeleti hatóság létrehozásáról rendelkezik (1146/2025. (V. 14.) Korm. határozat); a hatóságot létrehozó jogszabályt nem találtuk.
A gyűjtést elvégezheti maga a gyártó (egyéni teljesítés), vagy kollektív teljesítés esetén a magyar jog szerinti koncessziós társaság (445/2012. Korm. rendelet, 5. § (1) bekezdés).
Mit mond a jogszabály?
„Elem és akkumulátor hulladékkal kapcsolatos jogszabályi előírás megsértése esetében ha a gyártó a tárgyévi minimális gyűjtési kötelezettségét nem teljesíti 500 000” (156/2025. Korm. rendelet, 4. melléklet, 10. sor; a szám a bírság mértéke: 500 000 forint).
„Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.” (az (EU) 2023/1542 rendelet 93. cikke).
Ami még nem dőlt el
- Az útlevél, a jelölés és a gazdasági szereplők kötelezettségei: nem találtunk rájuk vonatkozó magyar szankciót. A piacfelügyeleti hatóság létrehozásával együtt születhet ilyen jogszabály; amíg el nem olvastuk, semmit nem közlünk róla.
- A gyártó nyilvántartásba vétele: a mi értelmezésünk szerint a nyilvántartásba vételi kötelezettségekre vonatkozó általános sor szankcionálja (4. melléklet, 2. és 3. sor); ezt a gyakorlatnak kell megerősítenie.
- A koncessziós társaság neve: az általunk átnézett jogszabályok nem nevezik meg.
És most?
- Végezze el az ingyenes felmérést: az első védelem, ha tudja, hogy érinti-e a szabályozás.
- Nézze meg, ki a felelős az útlevélért az Ön helyzetében, és ismerje meg a menetrendet.
- Kérjen értesítést, amikor ez az oldal frissül.
Az oldalt 2026. október 27-én ellenőriztük az (EU) 2023/1542 rendelet 2026. augusztus 13-i egységes szerkezetű szövege, valamint a 203/2025., a 445/2012., a 124/2021., a 156/2025. és a 280/2026. számú magyar kormányrendeletek alapján (Nemzeti Jogszabálytár, az adott napon hatályos változatok). Az oldal tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.